Válság idején van szükség a legnagyobb összefogásra, aminek szerencsére most is számos jó példáját látjuk.
Díjmentesen ajánlja fel szolgáltatásait szállodáknak és vendéglátóhelyeknek az Élelmiszerbiztonsági Tanácsadó Kft. az alábbi területeken:
Felületfertőtlenítés hatékonyságának/megfelelőségének ellenőrzése Felületről vett mikrobiológiai (ATP és DIP Slide) mintavétel (közvetlenül takarítás után és takarítások között)
Eredménytől függően: takarítási terv készítése felület fertőtlenítés újra ütemezése fertőtlenítési technológia módosítása
Üzleti tevékenység bővítése esetén (pl. ételkiszállítás) a ház(ak) egyedi kockázatértékelésének elkészítése – HACCP felülvizsgálat
Telefonos/online szaktanácsadás (működés racionalizálása során élelmiszerbiztonságot érintő kérdésekre)
A cég koronavírus-gyorsteszteket is rendelt, amiket támogatástól függően szintén térítésmentesen, vagy beszerzési áron eljuttat a szállodákba és éttermekbe.
Támogatni is lehet a támogatót: „Ahhoz, hogy minél több szállodába és étterembe eljuthassanak és megvalósulhassanak az általunk felajánlott szolgáltatások, szeretnénk segítséget, támogatást kérni. Minden, a munkánkat segítő felajánlást: takarítóeszközök, fertőtlenítőszerek, védőfelszerelések, laborvizsgálatokhoz szükséges mintázó eszközök (laborral rendelkezünk) szívesen fogadunk és azokat e cél érdekében a lehetőségünkhöz mérten a leghatékonyabban felhasználjuk” – nyilatkozta Bődi Levente, az az Élelmiszerbiztonsági Tanácsadó Kft. ügyvezetője.
Súlyos higiéniai, nyomonkövetési hiányosságokat és rágcsálóürüléket találtak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei egy, elsősorban külföldi piacra értékesítő budapesti tofu-előállító üzem ellenőrzése során. Az egységben tapasztalt jelentős élelmiszerbiztonsági hiányosságok miatt a hatóság azonnali hatállyal felfüggesztette az üzem tevékenységét, valamint 962 kg jelöletlen, illetve dokumentáció hiányában nem nyomonkövethető terméket vont ki a forgalomból.
Komoly higiéniai hiányosságokkal szembesültek a Nébih ellenőrei egy budapesti tofu-előállító üzemben a január végén folytatott helyszíni ellenőrzés során. Többek között az üzem területén a padozat erősen szennyezett, takarítatlan, néhol töredezett volt, helyenként pangó víz és rágcsálóürülék borította. A feldolgozó helyiségben található gépek és berendezések (főzőüst, daráló, csomagológép, mosogatók), az élelmiszer-előállításhoz használt eszközök (rekeszek, préslemezek), valamint az alapanyagraktár padozata és oldalfalai is rendkívül szennyezettek voltak. Az ellenőrzés során több helyiségben és az élelmiszerekkel közvetlenül érintkező eszközökön rágcsálóürüléket találtak az ellenőrök. A mennyezetről lecsöpögő kondenzvíz esetenként a csomagolatlan termékeket is szennyezte.
A súlyos higiéniai hiányosságokon túl az egység az előállított termékek nyomonkövethetőségét sem biztosította.
A Nébih szakemberei azonnali hatállyal felfüggesztették az üzem élelmiszer-előállító tevékenységét. A hatóság az ellenőrzés során 962 kg nem nyomonkövethető terméket vonta ki a forgalomból, azok forgalomba hozatalát megtiltotta, továbbá a cég által gyártott termékek visszahívását is elrendelte. Az ügyben az eljárás folyamatban van, a vállalkozás jelentős bírságra számíthat.
Július és augusztus folyamán kiemelt figyelmet fordított a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata az éttermek és halértékesítő helyek, halboltok ellenőrzésére. A szakemberek a nyár utolsó két hónapjában 18 vállalkozásnál találtak és foglaltak le ismeretlen eredetű halat, illetve halterméket, melyek együttes mennyisége eléri a 958 kg-ot.
Az Állami Halőri Szolgálat (ÁHSZ) nemcsak a jogosulatlan horgászat és halászat visszaszorítását tűzte ki célul, hanem az így kifogott halak felvevőpiacának felderítését is. Ezzel összhangban az állami halőrök 57 vállalkozást – főként éttermeket, valamint halboltokat – vontak ellenőrzés alá a nyár utolsó két hónapjában. Az ellenőrök 18 esetben, azaz a vizsgálatban érintett forgalmazók 31%-ánál találtak és foglaltak le ismeretlen eredetű, éppen ezért nem nyomon követhető halat, illetve halterméket. A lefoglalt áru mennyisége 958 kg volt.
Az ÁHSZ tapasztalatai alapján a kereskedők egy része – különösen a fagyasztott haltermékek – esetében nem tartja be a termék jelölésére vonatkozó szabályokat. A jelöletlen vagy nem megfelelően jelölt haláru minden esetben élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent, ugyanis annak eredete még számlával sem igazolható, továbbá jelölés hiányában a termék nem kapcsolható össze a számlán szereplő tételekkel.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei számos műszaki, higiéniai és élelmiszerbiztonsági hiányosságot tártak fel egy Bács-Kiskun megyei húsfeldolgozó üzemben. A hatóság az ellenőrzés során 2580 kg hús, húskészítmény és fűszer forgalomba hozatalát tiltotta meg, valamint elrendelte az állati eredetű élelmiszerek megsemmisítését.
Egy Bács-Kiskun megyei húsfeldolgozó üzemben tartottak hatósági ellenőrzést decemberben a Nébih szakemberei. Az egység nem tartotta be az élelmiszerek nyomon követésére vonatkozó előírásokat, az általa előállított termékek közül néhánynak nem volt gyártmánylapja. Az üzemben a hűtött hulladéktárolót technológiai művelet (főzés) céljára használták, miközben az állati eredetű hulladékot az udvaron tárolták. Az egységben számos, élelmiszerbiztonsági szempontból kifogásolható, kiskereskedelemből visszaérkezett terméket is tároltak.
Az ellenőrzés során a hatóság összesen 2580 kg hús, húskészítmény és fűszer felhasználását, forgalomba hozatalát tiltotta meg, továbbá ezen élelmiszereket kivonta a forgalomból és elrendelte az állati eredetű élelmiszerek megsemmisítését. A termékek között jelentős mennyiségű lejárt minőségmegőrzési idejű fűszer, lejárt fogyaszthatósági idejű, illetve nem nyomon követhető, továbbá erősen szennyezett, penészes hús, húskészítmény volt.
Idén is útjára indult a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés, ahol a szakemberek többek között az ünnepekhez kötődő termékeket, illetve az ilyenkor kiemelt forgalmat bonyolító kereskedelmi egységeket és vásárokat vizsgálják. A félidő eredményei magukért beszélnek, a következetes hatósági jelenlétnek köszönhetően az élelmiszervállalkozók többsége felkészülten vág neki az ünnepi időszaknak, odafigyel a szabályokra és felelős élelmiszerlánc szereplőként be is tartja azokat – ismertette keddi sajtótájékoztatóján Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára.
A csaknem egy évtizedes múltra visszatekintő ellenőrzés-sorozatot a téli szezonban minden évben december 1-je és december 31-e között végzik. A komplex vizsgálatot az FM rendeli el, majd a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a megyei kormányhivatalok szakemberei folytatják le az élelmiszerlánc minden fontos területén. Ahogy az ilyenkor kínált árucikkek is sokfélék, úgy a vizsgálat is széles spektrumú, a forralt bortól, a szaloncukrokon és töltött édességeken, továbbá a haltermékeken és a virslin át, a fűszerezett, pácolt, előkészített húsokig terjed.
Zsigó Róbert elmondta: a felkeresett mintegy 2200 létesítmény esetében összesen 10 alkalommal vált szükségessé, hogy a szakemberek felfüggesszék egy-egy vállalkozás tevékenységét. Az eddigi mustra során az ellenőrök 23 esetben figyelmeztetést, 65 alkalommal pedig – mintegy 4,8 millió forint értékben – bírságot szabtak ki.
Az agrártárca államtitkára kitért arra, hogy ezúttal is a higiéniai feltételek biztosításával fordult elő a legtöbb probléma, azonban csökkent a nyomon követhetőségre vonatkozó hiányosságok aránya és a tavalyi évhez hasonlóan mindent rendben találtak az élő állatok szállításának ellenőrzése során. Jelentősen javult a forgalomból kivont tételek aránya a korábbi évhez képest, ugyanis a 8 500 termék 1,6%-ánál merült fel kifogás, míg tavaly ez 3,8%-ot ért el.
Az államtitkár hangsúlyozta: Magyarország Kormánya az ünnepek idején is garantálni kívánja, hogy kiváló minőségű, biztonságos és egészséges élelmiszerek kerüljenek a magyar családok asztalára. Kiemelte: fontos célkitűzés az is, hogy az ünnepi menüben minél több hazai termék kapjon helyet, éppen ezért a téli szezonális ellenőrzés nemcsak a fogyasztók érdekeiről szól, hanem a tisztességes hazai termelők, a minőségi magyar termékek piaci pozíciójának védelméről is.
2018. január 1-én lép hatályba 28/2017. (V. 30.) FM rendelet, ami az élelmiszeripari vállalkozások által működtetendő önellenőrzési rendszerre vonatkozik. A rendelet kötelezi ezen vállalkozásokat részletes önellenőrzési terv felállítására és a benne foglaltak dokumentált végrehajtására. Az önellenőrzés elektronikusan is dokumentálható.
Az önellenőrzési tervnek tartalmaznia kell:
az önellenőrzési terv által felölelt időszakot
az önellenőrzés során alkalmazott módszert
az elvégzett önellenőrzés igazolásának módját
az önellenőrzés során keletkezett dokumentumok és az önellenőrzési terv megőrzésének idejét
az ellenőrzés tárgyát
az ellenőrzött követelményeket
az ellenőrzési időpontot vagy gyakoriságot
az ellenőrzés, megfigyelés vagy mintavétel pontos helyét
az ellenőrzésért és az önellenőrzési terv végrehajtásáért felelős személyt
Az önellenőrzési terv meghatározása során figyelembe kell venni:
az élelmiszer-vállalkozás tevékenységét, méretét
az élelmiszer-vállalkozás által előállított élelmiszer jellegét és mennyiségét
az élelmiszer-vállalkozás által az élelmiszer előállításhoz felhasznált alapanyagok és az előállított élelmiszerek humán-, állat- vagy növény-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatát
a forgalomba hozatal helyi, regionális, országos vagy nemzetközi jellegét
Az önellenőrzés során alkalmazott módszer lehet:
érzékszervi vizsgálat
meghatározott követelmények mérése, a mért és észlelt eredmények értékelése és elemzése, ezek alapján – ha szükséges – beavatkozás
mintavétel és laboratóriumi vizsgálat
az élelmiszer-vállalkozás tevékenysége során az önellenőrzéshez kapcsolódóan átvett, kapott, illetve keletkezett dokumentumok, feljegyzések ellenőrzése, értékelése és elemzése, valamint ha szükséges, az azokra épülő beavatkozás
az átvevői, felhasználói és fogyasztói panaszok kivizsgálása, elemzése, valamint ha szükséges, az azokra épülő beavatkozás
